A Miami Nagydíjtól bevezetett szabályváltozások nem forgatták fel fenekestül a Forma–1-es autók energiaszükségletének világát a versenyzők szerint, ahhoz ugyanis, hogy valóban megváltozzon a vezetési igényük, drasztikusabb módosításra lenne szükség – ami lehet, hogy csak 2028-ra valósulhat meg.

A hosszú tavaszi szünet alatt meghozott, az elektromos komponensre vonatkozó változtatások célja az volt, hogy a versenyzőket kevésbé korlátozza a vezetésben az energiamenedzsment szüksége, és az egyenesekben kialakuló nagy sebességkülönbségek, a korai gázelemelések és az időmérős óvatoskodás természetellenes jelenségét próbálják orvosolni.

Mint keddi véleménycikkünkben arra részletesen kitértünk, a versenyzők ugyan beszámoltak a helyzet kismértékű javulásáról, de a problémák továbbra sem szűntek meg. Ennek jele, hogy a sport döntéshozói körében nem állt le a megoldás kereséséért folyó munka, és akár még idén további ráncfelvarrás érkezhet a szabályokban, amivel némileg csökkenteni próbálják az elektromos komponens szerepét.

A belső égésű motor és az elektromos hajtás nagyjából 50-50%-ban járul hozzá az autók teljesítményéhez az idén életbe lépett szabályok értelmében, ennek megváltoztatására pedig nagyon limitáltak a lehetőségek a jelenlegi motorformula kifutásáig, azaz 2030 vagy legalább 2029 végéig, ami utánra az FIA elnöke, Mohammed Ben Sulayem az egyszerűbb, a korábbi időkhöz visszanyúló V8-as motorok érkezését ígérte.

A The Race cikke szerint azonban egyre népszerűbbé válik a döntéshozók körében az az elgondolás, hogy nem az elektromos komponens hatásának megnyirbálásával, hanem a belső égésű motor erejének növelésével kellene megközelíteni a problémát, ezzel ugyanis elérhető lenne, hogy az F1-es versenyzést ne a spórolásról és az autók furcsa lassulásáról szóló hírek és vélemények uralják a V8-asok érkezéséig hátralévő években, és a versenyzők is jobban élvezhessék a vezetést.

https://racingline.hu/forma-1/v8-as-visszateres-f1-mercedes-1200-loero

A motor erősítésének egyik módja lehetne az üzemanyag-átfolyási sebesség növelése, ez azonban nem olyasmi, amit egy tollvonással meg lehetne oldani egyik versenyről a másikra – sőt, még a következő szezonra történő módosítás is körülményesnek tűnik, hiszen a megnövekedő motorerő miatt az erőforrás egyes alkatrészeit is át kellene tervezniük a gyártóknak megbízhatósági okokból.

Emellett a nagyobb átfolyási sebesség azt is jelenti, hogy több üzemanyagot használnának el az autók a versenyek során, ehhez pedig a jelenleginél nagyobb üzemanyagtankokat kell az autókba építeni – újabb olyan kihívás, amivel már a tervezési szakasz legelejétől kezdve számolni kell.

A lap szerint egyes csapatok már elkötelezték magukat amellett, hogy 2027-re is megtartják a jelenlegi karosszériát, és mivel a motordizájn már lefektetett paramétereibe is elég nehéz lenne belenyúlni, valószínűnek tűnik, hogy ez a változtatás leghamarabb csak 2028-ra történhetne meg – de ebben az esetben is hátra lenne még 2-3 év a jelenlegi szabályciklusból, amelyben remélhetőleg kedvezőbb összképet nyújthatna a versenyzés a nézők és a pilóták számára is.

Carlos Sainz, a GPDA egyik igazgatója szerint elvben könnyen átvihetők lennének a motorszabályok ilyen nagyobb horderejű módosításai is, ám az előnyüket féltő csapatok miatt nem könnyű megegyezni ilyesmiben.

„Arra van szükség, hogy a politikailag ellentétes oldalon álló csapatokat egyetértésre bírjuk – jelenleg ez az akadálya mindennek. Azok a csapatok, akik jobban elvégezték a házi feladatukat bizonyos területeken, nem akarják elveszíteni az előnyüket a szabályváltozások miatt. Olyan nagy beleszólást kaptak különösen a motorgyártók, hogy most mindenki teljes erőből harcol a saját érdekéért” – vázolta fel a problémát a Williams pilótája.