Miközben Európában sok F1-rajongó már az igazak álmát aludta, az FIA gondolt egyet, és a pénteki versenyzői eligazításon hallottak hatására, mindössze néhány órával az Ausztrál Nagydíj harmadik szabadedzése előtt eltörölte az öt aktív aeoridnamikai zóna egyikét, hogy ezzel valóságos tiltakozáscunamit szabadítson magára. Miután pedig a csapatok és pilóták egyöntetűen közölték, hogy ez nonszensz, a szövetség visszacsinálta az egészet.
Ezek az aktív aerodinamikai zónák váltották fel a tavalyi szezon végéig használt DRS-zónákat, és ezekben lehet aktíválni az első és hátsó szárnyat alacsony leszorítóerős állásba állító egyenesbeli üzemmódot. A szövetség a leghosszabb, 8-as kanyar kijáratától a 9-es kanyarig tartó zónát törölte, mert bár az előzetes szimulációi azt mutatták, hogy a nem teljesen egyenes szakaszon gond nélkül használható lesz az alacsony leszorítóerős állás, a pilóták közül többen arról számoltak be, hogy különösen szélárnyékban haladva veszélyesen lecsökkent a leszorítóerő, és ez már biztonsági kockázatot jelent.
„Elég jelentős változásról van szó, mert a csapatoknak módosítaniuk kell az autók beállításait. Pénteken bizonyos körülmények között futottak, most pedig ehhez kell alkalmazkodniuk. Biztos vagyok benne, hogy lesznek, akik nem örülnek ennek, de úgy gondoljuk, hogy a biztonság elsődleges szempont, és ezért ez volt a legfelelősségteljesebb döntés erre a hétvégére. Fontos megjegyezni, hogy ez a versenyzők visszajelzései alapján indult el. Néhányan péntek este, a versenyzői eligazításon fejezték ki az aggodalmaikat. Természetesen szeretnénk ezt az új korszakot a lehető legjobb módon kezdeni” – nyilatkozta Nikolas Tombazis, az FIA formaautós bizottságának vezetője a döntésről.
Ekkor azonban még nem sejthettük, hogy a változtatást végül azelőtt visszavonják, hogy az F1-es autók egy métert is megtettek volna a harmadik szabadedzésen, mivel hatalmas felzúdulás követte a zóna deaktiválásáról kiküldött értesítést. A tiltakozás a csapatok részéről teljesen érthető volt, hiszen miként arra Tombazis is utalt, egy ilyen módosítás alapjaiban változtatja meg az energia-visszanyeréssel és egyebekkel kapcsolatos (például hasmagasság, guminyomás, futómű) beállításokat, és még nagyobb spórolásra késztette volna a csapatokat, hiszen alacsony légellenállás mellett kevesebb energiát használnak el.
A The Race információi szerint ráadásul senki nem gondolta, hogy az FIA ilyen drasztikus lépéshez folyamodik, mert miután Gabriel Bortoleto felvetette a problémát, amire néhány másik F1-es pilóta is helyeselt, senki sem tűnt különösebben nyugtalannak. Ezért aztán a zóna deaktiválását követően a csapatok és a versenyzők egyöntetűen keltek ki a döntés ellen, hiszen utóbbiak sem akarták, hogy a harmadik szabadedzésen kelljen teljesen új beállításokat, beleértve teljesen új energiamenedzsment-stratégiát kidolgozni és kipróbálni, kukázva nemcsak a pénteki edzéseken szerzett tapasztalatokat, hanem a verseny előtti hetekben végzett szimulációkat is.
A 8-as és 9-es kanyar közötti aerodinamikai zóna eltűnése mindemellett a látványt is nagyban rontotta volna, egyes szimulációk szerint a kanyarüzemmódban levő szárnyakkal, elektromotorból érkező pluszteljesítmény nélkül érkező autók a Forma–3-as autóknál is 50 km/h-val lassabbak lettek volna a 9-es kanyar bejáratánál.
Sajtóhírek szerint a csapatok külön-külön is megkeresték az FIA-t, míg a versenyzők egységesen léptek fel, így végül a szövetség egy órával a szabadedzés kezdete előtt megváltoztatta a döntést.
„Az elmúlt órában a csapatoktól és versenyzőktől érkezett visszajelzések, valamint a csapatok által szolgáltatott további elemzések után visszavonjuk a 4-es egyenesbeli üzemmód zóna eltávolításáról szóló döntést az Albert Park-i pályán – állt az FIA közleményében. – Az egyértelműség kedvéért: a módosítás azonnal hatályba lép, és a 4-es egyenesbeli üzemmód aktiválási zónát használni fogják a harmadik szabadedzés során, majd további értékelésre kerül sor az edzés közben és után.”
Végül az időmérőre is maradt a zóna és a versenyen is használatban lesz, az FIA tehát egyszerűen rosszul mért fel a helyzetet, miközben Tombazistól azt is megtudhattuk, hogy sok F1-es csapat nem megfelelően lőtte be a leszorítóerő szintjét a szóban forgó szakaszra, aminek változtatásával elejét vehetik a veszélyes helyzeteknek.
„Úgy gondolom, körülbelül a 11 csapatból hétnek [volt gondja]. Sokuknál az első tengelyen jelentkező leszorítóerő kevesebb volt annál, mint amire számítottunk, és ami elsőre biztonságos választásnak tűnt, az végül nem bizonyult annak” – magyarázta a szakember, aki szerint „ez a hatás nem minden autónál ugyanaz, de nem mondhattuk néhány csapatnak, hogy változtassanak a beállításaikon, másoknak pedig azt, hogy ne”, mert „nem lett volna elég megbízható kritériumunk ilyen rövid idő alatt, ezért éreztük úgy, hogy ha lépünk, azt minden autóra kell alkalmazni, nem csak néhányra.”