Két olyan pilóta viszi a prímet az Azeri Nagydíj statisztikai különlegességei között, akik augusztusban még a mezőnyben sem voltak, de szó esik arról is, milyen kéretlen rekordban érte utol Charles Leclerc Jim Clarkot, mikor vezette utoljára a pontversenyt a McLaren, és hogy valóban most állt-e először kizárólag F2-es bajnokokból az F1-es dobogó.
Oliver Bearman az első versenyző a Forma-1 történetében, aki első két futamán két különböző csapatnál vezetve egyaránt pontot szerzett – írta az Azeri Nagydíjat követően az F1.com, s számolt be róla azóta temérdek más felület is. Az állításban nincs semmi pontatlanság, ugyanakkor rendkívül szűklátókörűen vizsgálja a brit versenyző teljesítményét, egy olyan módszert használva, amiben valójában értelmetlen egymással összemérni a különböző korok pilótáit.
A 19 éves újonc valóban meggyőző formát mutatott idei mindkét beugrásakor: a Szaúd-arábiai Nagydíjon a Ferrarival a 7., az Azeri Nagydíjon a Haasszal a 10. helyen intették le. Igen ám, de a pontrendszer változásai miatt az F1 történetének nagyobb részében ilyen eredményekkel nem is lehetett erre a listára felkerülni: 1959-ig csak az első 5, 2002-ig az első 6, 2009-ig az első 8 helyezett kapott pontot a futamok végén, s csak 2010-ben vezették be a legjobb tíz pilótát jutalmazó rendszert.
Bearman rekordja tehát csupán ebben az alig tizenöt éves időszakban értelmezhető, ezalatt ráadásul csupán két ellenfelet kellett felülmúlnia ebben a versengésben, hiszen rajta kívül csak Will Stevens (Caterham és Manor), valamint Nyck de Vries (Williams és AlphaTauri) mondhatja el, hogy első két F1-es futamán két különböző csapattal állt rajthoz. Nekik viszont nem sikerült pontszerzéssel zárni mindkét versenyt, náluk valóban szebben debütált a Ferrari neveltje.
Igen ám, de ha tényleg azt akarjuk megvizsgálni, történelmileg hova helyezhető el Bearman kiváló alkalmazkodóképességről árulkodó berobbanása, el kell felejtenünk a pontokat! Az összehasonlíthatóság érdekében a kérdést inkább így érdemes feltenni:
voltak-e más versenyzők Bearman előtt, akik első két F1-es versenyüket két különböző csapattal teljesítették, és egyaránt a legjobb tíz között zártak?
A válasz: voltak, viszont jó messzire kell hozzájuk visszamennünk az időben, a legutóbbi esetnél pedig egy olyan versenyző nevét találjuk, akiről nem gondoltuk, hogy valaha is elő fog kerülni bármilyen F1-es statisztika kapcsán: Gijs van Lennep. A holland versenyző mindössze nyolc világbajnoki futamon állt rajthoz, az elsőt az 1971-es hazai nagydíján még egy Surteesszel a 8. helyen, a másodikat pedig két évvel később szintén Zandvoortban a Frank Williams első csapata által nevezett Iso-Marlboróval a 6. helyen befutva teljesítette, Bearman tehát most 51 év után vitt véghez ezzel azonos értékű tettet. Tovább utazva a múltba egyre jobban belemászunk azokba az időkbe, amikor a csapat és a konstruktőr fogalma különvált, de a fenti feltételnek megfelel még Chris Iwin, Paul Hawkins, a mindössze két nagydíjon induló Roger Penske, valamint a későbbi világbajnok Phil Hill karrierjének kezdete.
Gijs van Lennep a 2022-es Holland Nagydíjon:
A másik új versenyző is remekel
Bár Lewis Hamilton még tanulja a Bakuban őt legyőző Williams-pilóta nevét, a nézők közül két futam alatt alighanem sokan megjegyezték maguknak Franco Colapintót, aki máris teljesítette azt a feladatot, amiért a csapat belé vetette a bizalmát: a 8. helyen befutva négy pontot is szerzett, gyorsan felülmúlva elődje, Logan Sargeant 36 futam alatt nyújtott produkcióját, akinek a legjobb eredménye egy tavalyi austini 10. hely volt, és sokat emlegetett módon egyszer sem tudta legyőzni Alexander Albont a futam időmérőjén – a 21 éves argentinnak ez is második nekifutásra sikerült, még ha segített is rajta a csapattársa autóján felejtett ventilátor.
Colapinto a 8. helyről rajtolt Bakuban, amilyen magasságokban Carlos Reutemann 1982-es kiszállása óta argentin versenyző nem járt a rajtrácson. A célban jegyzett nyolcadik helyezését ugyanakkor a legutóbbi két, egyaránt Minardit vezető argentin, Gastón Mazzacane és Esteban Tuero is elérte egy-egy alkalommal, még ha akkor, mint arról fentebb már értekeztünk, nagyon más megítélése volt még egy nyolcadik helynek. Az utolsó nála jobb eredménnyel végző argentin viszont szintén Reutemann volt.
Őrségváltás a csapatok között
Az Azeri Nagydíj izgalmainak fontos következménye volt, hogy a McLaren átvette a vezetést a konstruktőri világbajnokságban a Red Bulltól, amit az energiaitalosok több mint két éve, a 2022 májusi Spanyol Nagydíj óta folyamatosan őriztek – azóta összesen 55 verseny telt el.
A csúcsra visszatérő McLaren idén olyan sikereket ér el, amelyekhez szinte kivétel nélkül csak 2012-ben, legutóbbi élcsapatként töltött évükben találunk legközelebbi referenciát, ám ez nem ilyen. A konstruktőri bajnokságot ugyanis még azt követően is vezették egyszer, a 2014-es szezonnyitó Ausztrál Nagydíj, a hibridkorszak első versenye után. Akkor Melbourne-ben (Daniel Ricciardo kizárása után) a debütáló Kevin Magnussen karrierje máig egyetlen dobogójával második, Jenson Button pedig karrierje utolsó dobogójával harmadik lett, így a wokingiak 33 ponttal az élre álltak, amit a Mercedes a következő futamon már el is vett tőlük. Hogy mennyire kilógott az az évnyitó eredmény a McLaren akkori formájához képest, azt jelzi, hogy végül csak az ötödik legjobb csapatként zárták az évet.
Charles Leclerc már negyedik rajtelsőségét szerezte Bakuban, hiszen 2021 óta bizonyul itt legyőzhetetlennek az időmérőkön, ám ennek dacára a futamot még egyszer sem tudta megnyerni. Egyetlen másik versenyző volt csak az F1 történetében, aki egy pályán négyszer állt a pole-ban, de győzni képtelen volt: Jim Clark Monacóban.
Lewis Hamilton a látványtalan 9. helyen végzett, de így is elért egy komoly mérföldkövet: teljesítette 100 000. F1-es versenykilométerét, ami nagyjából azzal egyenlő, mintha két és félszer körbeszáguldotta volna a Földet. Mindössze másodikként jutott el ekkora mennyiségig, Fernando Alonso már 107 347 km-nél jár. A jelenlegi, 24 futamos naptár mellett csak kicsivel kevesebb egy szezon teljes versenytávja, mint a kettőjük közötti különbözet, tehát jelenleg úgy tűnik, ha Hamilton csak egy szezonnal maradna tovább az F1-ben Alonsónál, akkor azzal még éppen nem tudná megelőzni a spanyolt.
Végezetül még egy olyan rekord, amit tágabban is lehet értelmezni, mint ahogyan azt beharangozták. A bakui Forma-1-es futam után a Forma-2 közösségi oldala hívta fel rá a figyelmet, hogy először áll egy F1-es dobogó kizárólag korábbi F2-es bajnokokból: Oscar Piastri 2021-ben, Charles Leclerc 2017-ben, George Russell pedig 2018-ban nyerte meg az utánpótlás-szériák legrangosabb trófeáját. Igen ám, de ez a kijelentés csak akkor igaz, ha nem számítjuk bele a jelenlegi F2 elődjét, a 2016 után pusztán csak új nevet kapó GP2-t, hiszen az ottani bajnokokból is össze lehetett rakni F1-es dobogót (2015, Spa – Hamilton, Rosberg, Grosjean), sem pedig az 1967 és 1984 között futó korábbi F2-es bajnokságot, merthogy azon bajnokokból is (1979, Silverstone – Regazzoni, Arnoux, Jarier).