Már megszokott, hogy az Osztrák Nagydíj szervezői mindig készülnek extrákkal is a közönség számára. Mióta a Forma-1 visszatért a „szomszédba” minden évben gyönyörködhet a közönség a „Legends Parade” legendás autóiban és találkozhat azok legendás versenyzőivel.
Minden évben más tematikát kap az esemény, idén a Le Mans győztes autóké és versenyzőké volt a főszerep. Így volt jelen a Red Bull Ringen Brendon Hartley is, aki idén harmadmagával (Earl Bamberrel és Timo Bernharddal) és a #2-es Porsche 919 Hybriddel megnyerte a 24 órás Le Mans-i viadalt.
Brendont még a bemutató autózás előtt, a Red Bull Energy Station-ben csíptük el, barátnője, valamint Sebastien Buemi társaságában. Az új-zélandi versenyző készséggel állt rendelkezésre, sőt még arra is emlékezett, hogy pár éve már találkoztunk a Hungaroringen, amikor még a World Series by Renault-ban versenyzett, és akkor épp videó interjút adott nekünk.
„Hát beletelt pár napba, míg felfogtam, hogy mi is történt, és mit jelent ez. Le Mans, nekünk versenyzőknek, egy igazán őrült hét.” – kezd bele a hosszas fejtegetésbe Hartley. „Ez egy olyan hét, amikor szupersztárokként kezelnek minket. Persze más helyszíneken is figyelemmel kísérnek minket, de amikor Le Mans-ba érkezünk, a rajongók, és a légkör is teljesen más, az egy igazán őrületes hét számunkra. Nem igazán jut öt perc magunkra, hogy megemésszük, mi történik, főleg ha megnyerjük a versenyt, és főleg, ha így nyerjük meg.”
„Körülbelül két nappal a verseny után tudatosult bennem, hogy wow, nyertünk, Le Mans-ban a Porsche-val!”
„Addigra értettem meg igazán, mit is jelent, hogy ott a nevem a legendák között. Ez igazán különleges dolog számunkra.”
A #2-es Porsche már a verseny elején meghibásodott, és csak 18 kör lemaradással tudtak visszaállni a versenybe, nem remélvén, hogy még a győzelmet is megszerezhetik.
„A harmadik óra után, mikor megálltunk, nagyon csalódott voltam. De a szerelők a garázsban, és a mérnökök, nagyon keményen dolgoztak, hogy mielőbb visszaállhasson az autó a versenybe. Volt benne egy kis kockázat, kicseréltünk pár elemet, aztán nagyon nyomtuk, hogy mielőbb ledolgozzuk a lemaradást. Fél távnál még nem hittem, hogy megnyerhetjük, csak azt reméltem, hogy pontokat tudunk majd szerezni. De óráról órára előrébb jutottunk és már nem csak a pontszerzés, hanem a pódium is reálissá vált. Olyan volt, mint egy álom, vagy valami nagyon hasonló.”
„Le Mans mindig őrületes, erről Sebastien is tudna mesélni.” – mutat Sebastien Buemire, aki ott ült a mellettünk lévő asztalnál. „Le Mans mindig sok meglepetést tartogat. Nagyon kemény a verseny, nagyon kell koncentrálni magadra, és a határon kell autózni. Olyan, mintha az életedért küzdenél, de a 24 óra eltelte után minden tökéletesnek hat. Óriási emberi teljesítmény van mögötte, és hát ezek talán a legösszetettebb, legbonyolultabb autók a világon.”
Hartley neve azonban nem csak a WEC-ből lehet ismerős az autósport rajongóknak, hanem a Forma-1 kapcsán is, hiszen sokáig volt a Red Bull Junior Team tagja, sőt a Toro Rosso tesztpilótája is volt, ám végül a Red Bull nem neki, hanem Jaime Alguersuarinak, majd Brendon jó barátjának, Daniel Ricciardonak szavaz bizalmat.
„Egyértelműen jobban teljesítettek akkor, mint én. Valójában ezt sosem bántam, nem voltam a legjobb formában akkor. Viszont nagyon sok tapasztalatot szereztem nekik (Red Bull) köszönhetően, és végül jól alakult a sorom. Nagyon boldog vagyok így, ahol most tartok.”
Miután a Red Bull junior programjából kikerült, a Mercedes F1-es csapatának tesztpilótája lett, ám már eközben is kipróbálta magát Le Mans-ban, ekkor még LMP2-ben.
„Sokat vezettem a szimulátorukat (a Mercedesét), vezethettem teszten is, ami nagyszerű volt. Nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttem ez által. De nem volt reális esély ennél többre. Azonban maradtam a német gyártóknál (Porsche). Nagyon elégedett vagyok azzal, ahol tartok.”
„Imádom Le Mans-t, szerelembe estem Le Mans-nal.”
„Gyerekként mindenki a Forma-1-ről álmodik, én is arról álmodtam. Viszonylag közel is kerültem hozzá, de ha akkor (mikor tesztpilóta volt) lehetőséget kaptam volna az F1-ben versenyezni, most nem lennék itt, nem lett volna jó az időzítés. De örülök, hogy rátaláltam az endurance versenyzésre és itt megtaláltam a helyem. Ráadásul ma már sokkal fiatalabban kerülnek be a versenyzők a Forma-1-be, mint én voltam akkor. Elég, ha csak Max-re (Verstappen) gondolunk, aki nagyszerűen megy.”
Hartley azonban még mindig csak 27 éves, így megkérdeztük arról is, kipróbálna-e más szériákat is, vagy egyelőre csak a WEC érdekli?
„Nagyon szeretem a WEC-et, de soha ne mondd, hogy soha, nem tudom még, hogy mit tartogat a jövő.”
A nem sokkal mellette ülő Buemi azonban a WEC mellett a Formula E-ben is versenyez, ráadásul épp második bajnoki címére hajt ott.
„Nem vezettem még Formula E autót, de figyelemre méltó, mennyi gyártó vesz benne részt.” – emelte ki Hartley.
Na de melyik lehet az autósport történetéből az az autó, amelyet a legszívesebben kipróbálná az új-zélandi versenyző, ha lehetősége adódna rá? Persze a válasz nem annyira meglepő.
„Hű, ez nehéz kérdés…” – mondja elgondolkodva. „Van pár lenyűgöző darab; azt hiszem egy olyat mondanék, amivel Bruce McLaren versenyzett.” – kezd bele, majd sorra idézi fel a többi egykori új-zélandi F1-es versenyzőt. „Vagy Chris Amon, vagy valamelyik kiwi (az új-zélandiakat „becézik” így) versenyző. Esetleg Danny Hulme világbajnok autóját.”
Közismert, hogy Brendon Hartley és Daniel Ricciardo jó barátok, így hát szükségesnek látszott egy könnyedebb témával is előállni: Bevállalná-e Brendon a Shoey-t, azaz hajlandó lenne-e inni Daniel cipőjéből?
„Ha jó oka van az ünneplésre, igen. Ha mondjuk ott lennék vele a dobogón. Jó barátom, szóval… Nem kerültem még ilyen helyzetbe, de ha úgy alakulna, akkor igen, miért ne? Ha például nyer, az egy jó ok erre.”
View this post on Instagram